Mobilszolgáltatók: Brutális áremelkedés márciusban

Ez van skacok: már nem a boltok, hanem a mobilszolgáltatók miatt drágul az élet — írja a Szabad Európa.

Brutálisan emelkedett a mobil-előfizetés és otthoni internetszolgáltatás ára márciusban. Ott tartunk, hogy már nem az élelmiszerek áremelkedése miatt drágul az élet Magyarországon, hanem a szolgáltatók átárazásai miatt. A 3,6 százalékos márciusi infláció 72 százalékát a szolgáltatószektor adja; szakértők szerint ez a fajta infláció ragadósabb.

Mindhárom telekommunikációs szolgáltató drasztikus áremelkedést jelentett be év elején, és ez már az inflációs adatokban is visszaköszön. Az immár részben állami kézbe került Vodafone márciustól – ahogy a cég fogalmaz – 15,4 százalékos díjkorrekciót alkalmaz. A Yettel szintén nagyon hasonló, 15,3 százalékos áremelésről döntött, és a Magyar Telekom sem maradt ki, kerek 15 százalékos inflációkövető díjkorrekciót alkalmazott.

Havi alapon, vagyis februárhoz képest 0,8 százalékos volt a drágulás üteme, amit aggasztó jelnek neveztek az elemzők. „Összességében tehát továbbra is jelentős inflációs nyomás uralkodik a magyar gazdaságban, hiszen ahhoz, hogy fenntarthatóan elérhető legyen a háromszázalékos inflációs cél, az egyhavi inflációnak 0,2-0,3 százalék körül kellene alakulnia” – fogalmazott Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,6 százalékkal nőttek tavaly márciushoz képest.

Az elemző szerint miközben februárban még azt lehetett mondani, hogy a 0,7 százalékos havi átárazódás kevésbé aggasztó, mivel annak jelentős része olyan tételekből adódott össze, amelyek gyors átárazódásúak (például az üzemanyagok), addig a márciusi adatról ez nem mondható el. A részletes adatok alapján ugyanis a 0,8 százalékos havi átárazásból 0,5 százalékpontért a maginflációs kosár részét is képző szolgáltatások felelősek.

Emellett az olyan nem maginflációs tételek, mint az üzemanyagok (0,1 százalékpont) és a háztartási energia (0,2 százalékpont) járult hozzá a magas havi inflációhoz. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ugyanakkor – az Index információ alapján – nem a szolgáltatók, például az internetszolgáltatók vagy a telekommunikációs szektor képviselőit, hanem a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség vezetőit rendelte be, hogy magyarázatot adjanak az üzemanyagok drágulására.

„Ezzel szemben pozitívumként kiemelhető, hogy a tartós fogyasztási cikkek ára havi alapon nem változott a márciusban gyengélkedő forint ellenére sem, miközben az élelmiszerek drágulása csupán 0,1 százalékot tett ki átlagosan” – tette hozzá. Az elemző szerint ma már ott tartunk, hogy az éves bázisú, 3,6 százalékos infláció 72 százalékát a szolgáltatószektor adja, vagyis „a fejlett és a régiós országokhoz hasonlóan immár ez a tétel okozza a legnagyobb fejfájást” a gazdaságpolitikai döntéshozóknak. „Annál is inkább, mert ez a fajta infláció ragadósabb, mint a maginflációs kosáron kívüli tételek árhatása” – tette hozzá.